Az oldal tartalma
Csiszár Villő feladatsorai
1. feladatsor
2. feladatsor
3. feladatsor
4. feladatsor
5. feladatsor
6. feladatsor
7. feladatsor
8. feladatsor
A Valószínűségszámítás 1. gyakorlatból az értékelési forma aláírás. A gyakorlat teljesítéséért nem jár kredit. A gyakorlatokon való részvétel kötelező. Megtagadásra kerül az aláírás attól a hallgatótól, aki a félévben háromnál több gyakorlatról hiányzik. Az a hallgató, aki megszerzi az aláírást, egy jegyet is kap a gyakorlatvezetőtől, amely feles értékű is lehet. Ez a jegy a vizsga értékelésébe bele fog számítani.
A félév során két 100 pontos évfolyamzh lesz, mindkét zárthelyin legalább 40 pontot kell elérni. Használható számológép, és „puskalap”: az első zárthelyin 1 db, a másodikon 2 db A4-es oldal (kézzel írott).
Saját zh-k lesznek.
Minden gyakorlat elején kihívhatok embereket a táblához, hogy elmondják a házi feladatok megoldását. Helyes megoldásért 5 pont jár, ha valaki próbálkozott, de nem sikerült, az 0 pont, ha viszont ki sem jön, nem tudja mi a feladat, vagy hozzá sem tud kezdeni, az -5 pontot jelent.
A félév végén minden pontot összeadok, majd jegyet képzek:
0-79: 1, 80-94: 2, 95-109: 2.5, 110-124: 3, 125-139: 3.5, 140-154: 4, 155-169: 4.5, 170- : 5.
A vizsgaidőszak első hetében lehetőség lesz javítózh megírására. Csak az egyik dolgozatból lehet javítani, és az itt elért eredmény lesz beszámítva az összesített pontszámba a félévközi dolgozat eredménye helyett. Nem vehet részt javítózh-n az a hallgató, aki egyik félévközi dolgozatából sem szerzi meg az előírt 40 pontot. Akinek még ezután sincs érvényes jegye, annak lesz még egy lehetősége, hogy egy egyszerűbb feladatokat tartalmazó dolgozaton elérje a minimális szintet, de ilyen módon csak 2-es jegy szerezhető.
Korábbi, régebbi feladatsorok gyakorolni, (Varga László, Bognár Jánosné, saját, …):Példák a permutáció-kombináció-variáció témakörhöz
- Adott 10 gyerek. Hányféleképpen tudod őket tornasorba állítani? Válasz: 10!
- Hány különböző sorrendben tudod felírni az 1 1 4 5 6 6 6 7 7 számokat?Válasz: $$\displaystyle \frac{{9!}}{{2!3!2!}}$$
- Adott egy urna, benne 10 különböző radír. Amennyiben nem fontos, milyen sorrendben húztad ki őket, akkor hányféleképpen tudsz belőle 3-at kihúzni visszatevés nélkül? Válasz: \[\left( {\begin{array}{*{20}{c}} {10}\\ 3
\end{array}} \right)\] - Adott egy urna, benne 10 különböző radír. Amennyiben nem fontos, milyen sorrendben húztad ki őket, akkor hányféleképpen tudsz belőle 3-at visszatevéssel kihúzni? Válasz: \[\left( {\begin{array}{*{20}{c}} {12}\\ 3
\end{array}} \right)\] - Adott egy urna, benne 10 különböző radír. Amennyiben fontos, milyen sorrendben húztad ki őket (számozottak), hányféleképpen tudsz belőle 3-at visszatevés nélkül kihúzni? Válasz: \[\frac{{10!}}{{7!}}\]
- Adott egy urna, benne 10 különböző radír. Amennyiben fontos, milyen sorrendben húztad ki őket, akkor hányféleképpen tudsz belőle 3-at visszatevéssel kihúzni? Válasz: 103
- Hány 6-jegyű autórendszámot tudsz csinálni a 2,…,9 számjegyekből? Válasz: 86
- Mi a valószínűsége, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott 6 jegyű szám jegyei mind különbözőek?
- Hányféleképpen lehet 8 bástyát letenni egy sakktáblára, hogy ne üssék egymást?
- 2 érmével dobunk, majd még annyi érmével, ahány fejet az első két érmével kaptunk. Mik lesznek az eseménytér elemei?
- Legyen A, B, C három esemény. Írjuk fel halmazelméleti műveletekkel azt az eseményt, hogy közülük
a) pontosan k
b) legfeljebb k esemény következik be (k = 1, 2, 3) - Mintavétel: Adott N különböző termék, amik között van M selejtes. Veszünk n elemű mintát
a.) visszatevéssel;
b.) visszatevés nélkül.
Mennyi a valószínűsége, hogy az n termékből k selejtest sikerült kiválasztanunk? - Mennyi a valószínűsége, hogy egy n hosszúságú érmedobási sorozatban r “futam” (homogén részsorozat) legyen? (Pl. Az FFIFFFIIIF sorozatban 5 futam van.)
- Egy urnából, amelyben 5 különböző színű golyó van, 10-szer húzunk visszatevéssel. Mennyi a valószínűsége, hogy minden golyó szerepel a kihúzottak között?
- 2N darab molekula mindegyike egymástól függetlenül, véletlenszerűen kerül az A vagy a B térrész valamelyikébe. Mennyi a valószínűsége, hogy
a) ugyanannyi molekula lesz A-ban és B-ben;
b) A-ban több lesz, mint B-ben;
c) mindkettőben páros számú molekula lesz? - Kiosztunk n darab különböző könyvet k lány között. (Minden kiosztás egyenlően valószínű.) Mennyi a valószínusége, hogy pont r kislány nem kap könyvet?$$P={k\choose r}(k-r)^n-{k\choose r+1}{r+1\choose r}(k-(r+1))^n+\ldots+
(-1)^i{k\choose r+i}{r+i\choose r}(k-(r+i))^n+\ldots =
\sum_{i=0}(-1)^i{k\choose r+i}{r+i\choose r}(k-(r+i))^n$$vagy$$P={k\choose r}\left[(k-r)^n-{k-r\choose 1}(k-(r+1))^n+\ldots+
(-1)^i{k-r\choose i}(k-(r+i))^n+\ldots \right]=
\sum_{i=0}(-1)^i{k\choose r}{k-r\choose i}(k-(r+i))^n$$ - 2N darab molekula mindegyike egymástól függetlenül, véletlenszerűen kerül N darab térrész valamelyikébe. Mennyi a valószínűsége, hogy mindegyik térrészben lesz legalább egy molekula?
- n számozott dobozba n számozott golyót véletlenszerüen elhelyezünk (mind az nn elhelyezés egyformán valószínű).
a) Mennyi a valószínűsége, hogy az 1-es doboz üres marad?
b) Mennyi a valószínűsége, hogy pontosan r doboz marad üresen? - Egy dobozban M piros és N – M fehér golyó van. Visszatevés nélkül kihúzzuk az összes golyót. Mennyi a valószínűsége, hogy előbb húzunk két pirosat, mint két fehéret?
- Ha egy magyarkártya-csomagból visszatevés nélkül húzunk 3 lapot, akkor mennyi annak a valószínűsége, hogy
a) pontosan
b) legalább egy piros színű lapot húzunk? És mi a helyzet visszatevéses esetben? - n dobozba helyezünk el n darab azonos golyót úgy, hogy bármennyi golyó kerülhet az egyes dobozokba.
a) Mi a valószínűsége, hogy minden urnába kerül golyó?
b) Mi a valószínűsége, hogy pontosan egy doboz marad üresen? - Aritmethiában az autók rendszámai hatjegyű számok 000000 és 999999 között. Mi a valószínűsége, hogy van 6 a jegyek között?
- Lottóhúzás során (5-ös lottó) a.) milyen eséllyel lesz két találatom?
b) milyen eséllyel lesz legalább két találatom? - Mennyi annak a valószínűsége, hogy a kenóhúzás során (80-ból 20 kihúzása) több a páros, mint a páratlan?
- Mennyi annak a valószínűsége, hogy a kihúzott lottószámok a húzás sorrendjében monoton sorozatot alkotnak?
Változik-e a válasz (és miért), ha azt követelem meg, hogy szigorúan monoton sorozatot alkossanak? - Egy zsákban 10 pár cipő van. 4 db-ot kiválasztva mi a valószínűsége, hogy van közöttük pár, ha
a) egyformák
b) különbözőek a párok? - Mennyi annak a valószínűsége, hogy 3 kockával kétszer dobva, mindkét esetben ugyanazt
az eredményt kapjuk, ha
a) a kockák megkülönböztethetőek?
b) a kockák nem különböztethetőek meg? - Az autók rendszáma 3 betűből és 3 számból áll. A betűkhöz 20 mássalhangzót és 5 magánhangzót használhatunk.
a) Hányféle rendszámot készíthetünk?
b) Mi a valószínűsége, hogy egy rendszámban pontosan egy
mássalhangzó van?
c) Mi a valószínűsége, hogy egy rendszámban van páros számjegy?
d) Mi a valószínűsége, hogy egy rendszámban hármas és magánhangzó
közül legalább az egyik van? - Mennyi a valószínűsége, hogy egy lottóhúzásnál (90/5) a legnagyobb kihúzott szám k?
- A 32 lapos kártyacsomagból kihúzunk 6 lapot. Mennyi annak a valószínűsége, hogy e hat lap között mind a négy szín előfordul?
- Egy bulira 5 féle sapkát lehetett felvenni. Mindenki választott egyet-egyet. Mindegyikből rengeteg van, azaz feltehetjük, hogy mindegyik színűt 1/5-1/5 valószínűséggel választják. Ha 10 ember mindegyike véletlenszerűen választ egy sapkát (valamelyik színűt). Mi a valószínűsége, hogy mind az 5 féle sapka előfordul a 10 kiválasztott között?
- Egy osztályban 12 fiú és 20 lány van. 5 egymás utáni napon kell
egy-egy ember az osztályból, aki felelős a táborozásért. (Lehet
ugyanaz a gyerek többször is.) A fiúk között 5 szőke van a lányok
között 7
a) Hányféle lehetőség van az 5 gyerek kiválasztására?
b) Hányféle lehetőség van, ha legalább 3 alkalommal lányt kell
választani?
c) Mi a valószínűsége, hogy Klein Káin nem lesz felelős?
d) Mi az esély, hogy 2 szőke fiú és 3 nem szőke lány lesz?
e) Mi a valószínűsége, hogy nem lesz szőke közöttük?
Feltételes valószínűség
- Mennyi a valószínűsége, hogy két kockadobásnál mind a két dobás 6-os, feltéve, hogy tudjuk, hogy legalább az egyik dobás 6-os?
- Három kockával dobunk. Mekkora a valószínűsége, hogy az egyik kockával 6-ost dobunk, feltéve, hogy a dobott számok összege 12?
- Egy érmével annyiszor dobunk, mint amennyi egy szabályos kockadobás eredménye. Mi a valószínűsége, hogy nem kapunk fejet?
- 100 érme közül az egyik hamis (ennek mindkét oldalán fej van). Egy érmét kiválasztva és azzal 10-szer dobva, 10 fejet kaptunk. Ezen feltétellel mi a valószínűsége, hogy a hamis érmével dobtunk?
- Egy diák a vizsgán p valószínűséggel tudja a helyes választ. Amennyiben nem tudja, akkor tippel, erre 1/3 az esélye. Feltesszük, hogy a diák tudása biztos (azaz ha tudja a választ, akkor az jó is). Határozd meg p értékét, ha 3/5 annak a valószínűsége, hogy amennyiben helyesen válaszolt, tudta is a helyes választ!
- Vándorlásai közben Odüsszeusz egy hármas útelágazáshoz ér. Az egyik út Athénbe, a másik Spártába, a harmadik Mükénébe vezet. Az athéniek kereskedő népség, szeretik ámítani a látogatókat, csak minden 3. alkalommal mondanak igazat. A mükénéiek egy fokkal jobbak: ők csak minden második alkalommal hazudnak. A szigorú spártai neveltetésnek köszönhetően a spártaiak becsületesek, ők mindig igazat mondanak. Odüsszeusznak fogalma sincs, melyik út merre vezet, így feldob egy kockát, egyenlő esélyt adva mindegyik útnak. Megérkezve a városba, megkérdez egy embert, mennyi 2 × 2, mire
közlik vele, hogy 4. Mi a valószínűsége, hogy Odüsszeusz Athénba jutott? - Milyen n > 1-re lesz független
a) az a két esemény, hogy A: n érmedobásból van fej és írás is, valamint B: legfeljebb egy írás van.
b) az a két esemény, hogy A: n érmedobásból van fej és írás is, valamint B: az első dobás fej. - Osztozkodási probléma: hogyan osztozzon a téten két játékos, ha 2 : 1 állásnál félbeszakadt a 4 győzelemig tartó mérkőzésük? (Tfh. az egyes játékok egymástól függetlenek, bármelyikük ½ valószínűséggel nyerhet az egyes játékoknál.)
- Egy urnában, ismeretlen összetételben, fehér és fekete golyók vannak. Visszatevés nélkül húztak ki n golyót, s ebből k lett fehér és n – k fekete. Mi a valószínűsége, hogy az első húzás eredménye fehér golyó volt?
- Aladár és Béla pingpongoznak. Minden labdamenetet, egymástól függetlenül, 1/3 valószínűséggel Aladár, 2/3 valószínűséggel Béla nyer meg. A jelenlegi állás 20 : 19 Béla javára. Mennyi annak a valószínűsége, hogy a meccset mégis Aladár nyeri meg? (Az nyer, akinek sikerül legalább két pontos előny mellett legalább 21 pontot szerezni.)
- Annak esély, hogy ma valaki Magyarországon dohányzik, körülbelül 0,4, annak esélye pedig körülbelül 51:100, hogy a keringési rendszer megbetegedésben hal meg. A dohányosok között 0,45 a keringési rendszerre visszavezethető halálozás valószínűsége. Határozd meg annak valószínűségét, hogy valaki nem keringési rendszeri betegségben hal meg, ha nem dohányzik!
- Egy 1 milliárd lakosú országban egy olcsó AIDS teszt bevezetését tervezik. Tudjuk, hogy kb. minden ezredik ember fertőzött. Kiderült, hogy a betegek 99,9%-ánál pozitív, viszont sajnos az egészségesek 0,1%-ánál is pozitív eredményt ad a teszt. Ilyen paraméterek mellett elvetették a használatát. Egy matematikus azt javasolta, hogy végezzék el kétszer egymás után a vizsgálatot és ha mindkettő pozitív, csak akkor küldjék orvoshoz a pácienst, így már bevezethető lett a teszt. A következő két kérdéssel arra keressük a választ, mi ennek a magyarázata.
(a) Számítsuk ki mennyi a valószínűsége, hogy beteg valaki, ha az első teszt pozitív.(b) Számítsuk ki mennyi a valószínűsége, hogy beteg valaki, ha mind a két teszt pozitív. - Annak esély, hogy ma valaki Magyarországon dohányzik, körülbelül 0,4, annak esélye pedig körülbelül 26 : 100, hogy daganatos megbetegedésben hal meg. A dohányosok között 0,55 a daganatos megbetegedés valószínűsége. Határozd meg annak valószínűségét, hogy valaki nem daganatos betegségben hal meg, ha nem dohányzik!
Eloszlások
- Egy repülőgépen 230 ülőhely van, de 234 jegyet adtak el (overbooking). Minden repülőjegyet vásárló 0,984 valószínűséggel akar felszállni a gépre. Mi a valószínűsége, hogy minden jelentkező el tud repülni a járattal? Mi az esélye, hogy 2 embernek is kártérítést kell fizetni?
- Egy APEH vizsgálat során az ellenőrzésre behívottak 10%-a bírságolható meg jogosan. Mekkora a valószínűsége annak, hogy 400 ellenőrzésre behívott adóalany közül legfeljebb 50-et bírságolnak meg jogosan?
- Adjuk meg annak a valószínűségi változónak az eloszlását, ami egy hatgyermekes családban a fiúk számát adja meg. (Tegyük fel, hogy mindig ½-½ a fiúk, illetve a lányok születési valószínűsége.)
- Tudjuk, hogy a 18 évesek 16%-a kipróbált már valamilyen drogot. Mi a valószínűsége, hogy egy 240 fős elsős évfolyamon kevesebb mint 30
ember próbált ki valamilyen kábítószert? - Határozzuk meg az
a) binomiális~,
b) Poisson eloszlás maximális tagját. - Egy n, egymástól függetlenül működő alkatrészekből álló rendszert figyelünk meg egymás utáni időperiódusokban. Annak valószínűsége, hogy egy alkatrész működik, p mindre, egymástól függetlenül. Fennakadás van a rendszerben, ha legalább k alkatrész nem műk. Mennyi a valószínűsége, hogy először az m-edik periódusban lesz fennakadás?
- Milyen eloszlásúak:
a) Azon hetek száma, ameddig (egymást követően) 0 találatunk van a lottón?(egy szelvénnyel!);
b) Két kockadobás minimuma, maximuma. - Az X val. változó 2 paraméterű Poisson-eloszlású. P(X ≥ 2) =?
- Egy szövegben a sajtóhibák száma t paraméterű Poisson eloszlású. Egy javító a hibákat egymástól függetlenül p valószínűséggel kijavítja, illetve 1 – p valószínűséggel nem veszi észre őket.
a) Határozzuk meg a megmaradó hibák számának eloszlását!
b) Mennyi a valószínűsége, hogy a megmaradó hibák száma páros? - Adott együttes eloszlás esetén állapítsuk meg, hogy függetlenek-e a valószínűségi változók?
- 3 piros, 1 fehér golyót tartalmazó dobozból 100-szor húzunk visszatevéssel. X az első 50, Y az első 70 húzás során kihúzott pirosak száma. Milyen eloszlású Z = Y – X?
- Egy érmével 5-ször ((2n + 1)-szer) dobunk. X a fejek száma, Y azon jelek száma, amelyikből több van a sorozatban. Határozzuk meg (X, Y) együttes eloszlását. Független-e X és Y?
- Egy dobozban 10 piros, 10 fehér, 10 zöld, 10 kék cédula van, mindegyik 1-től 10-ig számozva. Visszatevéssel húzunk kétszer: X a pirosak száma a kihúzottak között; Y a kékek száma; Z a 10-esek száma.
a) X, Y együttes eloszlása?
b) X, Z együttes eloszlása ?
c) Y + Z eloszlésa? - Egy piros és fehér kockát feldobunk. X a piroson dobott szám, Y a két dobás maximuma. Határozzuk meg X, Y együttes eloszlását.
- n darab szabályos érmét egyszerre feldobunk, és a fejeket eltávolítjuk. A maradékot újra feldobjuk és a fejeket újra eltávolítjuk. Ezt addig ismételjük, amíg nem marad mit feldobni. Mennyi a valószínűsége, hogy k-szor kell dobni?
- Válasszunk az egységnégyzetben egy pontot véletlenszerűen. Jelölje X a pontnak a négyzet legközelebbi oldalától vett távolságát. Írd fel X eloszlásfüggvényét, sűrűségfüggvényét, várható értékét!
- Egységnyi hosszú szakszon találomra választva 2 pontot mi lesz a keletkezett
szakaszok legkisebbike hosszának az eloszlásfüggvénye? - A (0, 1) intervallumoban jelöljünk ki véletlenszerűen 3 pontot. Határozd meg a
középső pont koordinátájának az eloszlásfüggvényét! - Egy X valószínűségi változó sűrűségfüggvénye
$$g(x) = \left\{ {\begin{array}{*{20}c}
{0,} \hfill & {{\rm{ha }}\quad x \le -1} \hfill \\
{x^2 ,} \hfill & {{\rm{ha }} \quad -1 \le x < 0} \hfill \\
{\frac{a}{{(x + 1)^2 }},} \hfill & {{\rm{ha }}\quad 0 \le x} \hfill \\
\end{array}} \right.$$Határozd meg az a paraméter értékét, add meg az eloszlásfüggvényt!
Mekkora a P(0 < X < 1) valószínűség? - Adott egy Y valószínűségi változó várható értéke és szórása. E(Y) = 50, D(Y) =
10. Becsüld meg annak valószínűségét, hogy a valószínűségi változó a várható értéktől legfeljebb 20-szal tér el! Mennyi ez a valószínűség ha egyenletes eloszlású a valószínűségi változó? - Két számot választunk a [0, 1] intervallumon véletlenszerűen. A két számot jelölje x, illetve y. Mennyi annak valószínusége, hogy x + y < 1 és xy > 4/25 egyszerre teljesül?
- Válasszunk a (0; 1) intervallumon két pontot egyenletes eloszlás szerint, egymástól függetlenül. Jelöljük a két pont távolságát d-vel. írd fel d eloszlásfüggvényét, sűrűségfüggvényét, várható értékét és szórását.
- Adott egy Z exponenciális eloszlású valószínűségi változó, és tudjuk, hogy P(Z < 3) = 0, 6. Mennyi a mediánja? Mekkora annak valószínűsége, hogy P(Z > 9)?
- Egy szántóföldön a búza évenkénti termése normális eloszlású, átlaga 60 q/hektár, szórása 15 q/hektár. Mi a valószínűsége annak, hogy egy adott évben a termés
(a) meghaladja a 38 q/hektárt,
(b) 80 és 90 q/hektár közé esik?
(c) Az évek legjobb termésátlagot adó 10%-ában legalább mekkora a termésátlag? - Egy Z egyenletes eloszlású valószínűségi változó várható értéke 6, szórásnégyzete 3. Add meg a következő valószínűségeket P(Z < 6), P(Z < 8), P(Z = 2)!
- Lásd be, hogy ha X egyenletes eloszlású a (0, 1) intervallumon, akkor ln(1/X)
exponenciális eloszlású. - Lásd be, hogy ha X eloszlásfüggvénye F szigorúan monoton és folytonos, akkor az Y = F(X) valószínűségi változó egyenletes eloszlású.
- Egy nem szimmetrikus (egyik oldalán cinezett) érméről tudjuk, hogy a fej dobás valószínűsége 0,62. Hányszor kell feldobni ezt az érmét, hogy a fejek számának relatív gyakorisága legalább 0,9 valószínűséggel 0,005-nél kevesebbel térjen el a 0,62-tól?
- Legalább hány kísérletet kell elvégeznünk, ha egy ismeretlen valószínűségű eseményt a relatív gyakoriságával akarunk becsülni legfeljebb 0,02 eltéréssel, 0,95 valószínűséggel?
- Ha X N(2, 3) eloszlású valószínűségi változó, akkor határozd meg a P(1 ≤ X < 3)
valószínűséget. - Ha X N(0, 1) eloszlású valószínűségi változó, és P(X ≥ b) = 0, 7, akkor mekkora
b? - Fej-írás játék esetén mekkora a valószínűsége, hogy 100 dobás esetén nyereményed −25 és 25 között van (közelítéssel számolj)?
- Becsüljük meg annak valószínűségét, hogy egy 100 tagot számláló, szabályos
érmedobásból származó sorozatban több mint 60 a fejek száma. Milyen becsléseket ismersz? - Egy dobókockát 720-szor feldobunk. A centrális határeloszlástétel alkalmazásával határozzuk meg annak a p valószínűségét, hogy a dobott hatosok száma legalább 110, de 130-nál kisebb.
- Egy dobozban 4 cédula van, rajtuk a −1, 0, 2, 2 számok. 192-szer húzunk visszatevéssel a dobozból. A centrális határeloszlástétel alkalmazásával határozzuk meg annak a valószínűségét, hogy a kihúzott számok összege legalább 108, de legfeljebb 162.
Várható érték, szórás
- Albert és Béla a következőt játsszák: Mindketten feldobnak egy dobókockát, majd Albert annyi forintot kap Bélától amennyi a két kockán levő pontok különbségének a négyzete. Béla meg annyit kap Alberttől, amennyi a két kockán levő pontok összege. Melyiküknek kedvez a játék?
- Egy dobozban az 1, 2, 3, 4 feliratú 4 cédula van. Visszatevéssel húzunk, amíg 4-es nem kerül a kezünkbe. Határozzuk meg a kihúzott számok összegének várható értékét!
- Határozd meg három kockadobás minimumának a várható értékét és szórását.