1. feladatsor

Csiszár Villő feladatsorai

  1. Van két szabályos kockánk, melyek közül az elsőn a 444441, a másodikon a 222555 számok vannak az oldalakra írva. Mindkét kockát feldobva, mennyi az esélye, hogy az első kockával dobott érték a nagyobb? Egy harmadik kockán a 333336 számok szerepelnek. A három kocka közül melyik a „legjobb”?
  2. Egy papírcsíkra felírjuk az ATTILA nevet, majd a papírt betűnként szétvágjuk. Az így keletkezett hat papírdarabot véletlenszerűen sorbarakjuk. Mennyi az esélye, hogy az ATTILA szót kapjuk vissza?
  3. Az előző hat papírdarabot most egy sapkába tesszük, majd visszatevéssel húzunk hatszor. Most mennyi az esélye az ATTILA szónak? Melyik „szónak” a legnagyobb az esélye?
  4. Sakktáblán találomra elhelyezünk 8 bástyát. Mennyi az esély arra, hogy egyik sem üti a másikat?
  5. Hét gyerek mindegyike feldob egy szabályos dobókockát. Mennyi az esélye, hogy a dobott számok között 2 db egyes, 2 db hármas, 1 db négyes, és 2 db hatos lesz?
  6. Egy hattagú társaság az étteremben három marhasültet, két brassóit, és egy csirkecombot rendel. A pincér a megrendelt ételeket véletlenszerűen osztja szét.
    a) Mennyi a valószínűsége, hogy mindenki azt kapja, amit rendelt?
    b) Mennyi a valószínűsége, hogy senki sem azt kapja, amit rendelt?
  7. Egy kerek asztal körül 5 házaspár tagjai véletlenszerűen foglalnak helyet. Mennyi az esélye, hogy Kovács úr és Kovácsné egymás mellé kerülnek? Oldjuk meg a feladatot minél többféleképpen!
  8. Egy szekrényben 20 sapka és 15 sál van. Egymás után, visszatevés nélkül veszek elő 10 ruhadarabot. Mennyi a valószínűsége, hogy a negyedik darab sapka?
  9. Mennyi annak a valószínűsége, hogy egy héten a lottóban kihúzott öt szám közti páronkénti különbségek mindegyike legalább öt?
  10. Egy kockával dobva hány dobás esetén előnyös arra fogadni, hogy lesz legalább egy hatos?
  11. Van két kockánk, amelyeket egyszerre dobunk fel. Hány dobás esetén előnyös arra fogadni, hogy legalább egyszer dupla hatost dobunk?
  12. Adjuk meg a kísérletet leíró valószínűségi mezőt a következő két esetben:
    a) Öt teljesen egyforma pénzérmét egyszerre feldobunk.
    b) Egy kockával az első hatosig dobunk, de legfeljebb négyszer (azaz ha negyedikre sem jött ki hatos, nem folytatjuk a dobálást).
  13. Egy kockával 10-szer dobunk. Ábrázoljuk a következő három eseményt halmazokkal!
    A: Legalább ötször páros számot dobunk.
    B: Legalább négyszer hatost dobunk.
    C: Legalább hétszer kettest dobunk.
    Fogalmazzuk meg a B \ A eseményt szavakkal!
  14. Határozzuk meg, hogy mennyi a P(A ∩ B) – P(A)P(B) különbség minimuma és maximuma!
  15. Bizonyítsuk be, hogy tetszőleges öt eseményre:
    P(A ∩ B ∩ C ∩ D ∩ E) ≥ P(A) + P(B) + P(C) + P(D) + P(E) – 4.
    Általánosítsuk n eseményre!
  16. A 3. feladatban számoljuk ki annak esélyét, hogy a kialakult szóban mind a négy betű előfordul!
  17. Egy kisfiú Kinder-tojás figurákat gyűjt. Ötféle figura van.
    a) Ha tíz tojást vesz, mennyi a valószínűsége, hogy mind az ötféle figurája meglesz?
    b) Ha csak addig vásárol, amíg teljes lesz a gyűjteménye, akkor mennyi a valószínűsége, hogy pontosan tíz tojást kell vennie?
  18. Egy dobozban négy különböző pár, azaz összesen nyolc darab fülbevaló van. Anna, Bea, Cili és Dia találomra vesznek maguknak két-két darabot. Mennyi az esélye, hogy legalább egyiküknek összeillő fülbevalók jutnak?
  19. Mekkora az esélye, hogy van olyan szám (1 és 90 között), melyet egy éven keresztül (52 húzás) egyszer sem húznak ki az ötöslottóban?
  20. Ha tudjuk, hogy P(A | B) = 0,7,  \( P(A \vert \overline{B}) = 0,3\), és P (B | A) = 0,6, akkor mennyi P(A)?
  21. Kockával háromszor dobva, tekintsük a következő két eseményt: A: a dobások összege legfeljebb 7, B: mindhárom dobás különböző. Számítsuk ki a P(A|B) valószínűséget!